November 4-én ülésezett az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa (OÖT). – A decentralizációs törvénycsomagnak olyannak kell lennie, hogy valóban többletlehetőségeket biztosítson számunkra – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök- helyettes, az RMDSZ elnöket. Markó a koalíció teljesítményét jónak minősítette, azt viszont elfogadhatatlannak nevezte, hogy míg Európának azt üzenik, minden rendben van, a szenátusban, az egyik koalíciós partner elutasításával, a másik partner sunyításával leszavazzák a kisebbségi törvénytervezetet. Veszélyesnek nevezte, hogy egyre magyarellenesebb hangokat ütnek meg a parlamentben. Ellentmondásosnak tartotta azt a két állásfoglalást, amelyek egyikét a Hargita megyei román civil szervezetek írtak alá, tiltakozva a kisebbségi törvénytervezet ellen, alkotmányellenesnek, veszélyesnek nevezve azt, másikat pedig az EMNT, az MPSZ, az SZNT, a MIT és az Erdélyi Magyar Ifjak fogalmazták meg, e szervezetek pedig ugyanazt hozták fel a kisebbségi törvénytervezet ellen, mint a szélsőségesen nacionalista román szervezetek. Seres Dénes parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy a decentralizációs törvénycsomag felemásra sikeredett, „nem tudtunk érvényt szerezni 15 év alatt követeléseinknek”. A tanácskozás végén megválasztották az OÖT alelnökeit, Lokodi Edit, Molnos Lajos, Ladányi László, Vajda Lajos, Bognár Levente, Pop Imre, Ludescher István és Baka Mátyás személyében. /Antalfi Imola: Ülésezett az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./
2005. december 24.
Pál atya harminchárom gyerekről gondoskodik a három marosvásárhelyi és a két sárpataki családi típusú árvaházban. A karácsonyi ünnepekre többen megajándékozták a gyerekeket. Az ajándékcsomagokat versikékkel köszönték meg. Lokodi Edit megyei tanácselnök a szovátai Szent Ferenc Árvaház és az erdőszentgyörgyi Dove Alapítvány gondozásában élő gyermekeket is megajándékozta. /Mészely Réka: Angyaljárás a Szabadság utcában. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./
2006. január 9.
Január 8-án Marosvásárhelyen Kis Bódog Zoltán a magyarországi Zala megye önkormányzatának elnöke és Lokodi Edit a Maros megyei tanács elnöke aláírta a két megye közötti együttműködési egyezményt, amelynek alapján a jövőben régió közi projektek megvalósítását tervezik. Lokodi Edit elmondta, a két megye közötti együttműködésnek már hagyománya van, a Marosvásárhely – Zalaegerszeg, illetve Zalaegerszeg – Marosvásárhely baráti társaság tevékenysége révén. A konkrétumok között említette a két város művészeti líceumai diákjainak cseretáboroztatását, alkotótáborok szervezését, de a két megye kereskedelmi kamarája között is jó a kapcsolat. Kis Bódog Zoltán kiemelte, nemcsak a Zala megyei önkormányzat elnökeként jött el erre az ünnepélyes alkalomra, hanem a Nyugat-Dunántúli Régiótársulás alelnökeként is kézjegyével illeti majd a protokollumot. Korábban kötöttek már hasonló együttműködési szerződést Hargita és Kovászna megyével, s nem titkolt szándék az, hogy amennyiben Maros megye is bekapcsolódik e körbe, akkor a három erdélyi megye közös régióként pályázhatna uniós forrásokra. Ebben kínál partneri kapcsolatokat Zala megye. /Vajda György: Aláírták Zala és Maros megyék közötti együttműködési egyezményt. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./
2006. január 31.
A Maros megyei forradalmárok a jelenlegi román nyelvű tábla mellett magyar és német nyelvű emléktáblát követelnek a prefektúra épületére. Kérésüket a megyei tanács vezetése múlt héten elutasította, és a prefektúrára hárította az ügyet. A forradalmárok a múltban már több ízben is kérték ezt. A kérés teljesítésének halogatása tavaly decemberben éhségsztrájkhoz vezetett, amit azóta ugyan felfüggesztettek, de a háromnyelvű táblaügy nem oldódott meg. Pokorny László RMDSZ-es megyei önkormányzati képviselő a forradalmárok követelését támogatva december 15-én határozattervezetet nyújtott be a megyei tanács vezetéséhez. Pokorny László kérésére a megyei tanács elnöke, Lokodi Edit és Toganel Ioan főtitkár január 23-án (!) írásban válaszolt, közölve, az épület történelmi műemlék és nem tartják időszerűnek a jelenlegi emléktáblákon kívül más emléktáblák kifüggesztését. Pokornyt a prefektushoz küldték, ez bizony felelősség-áthárítás. /Megoldás helyett magyarázatok. Többnyelvű emléktáblát a forradalmároknak! = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./
2006. február 11.
Február 10-én Nagy Zsolt távközlési és információtechnológiai miniszter, Lokodi Edit megyei tanácselnök, Kelemen Atilla parlamenti képviselő jelenlétében, Mezőbándon ünnepélyesen felavatta Délkelet-Európa első PLC-technológiát használó távközlési rendszerét. A technológia lényege, hogy a telefon- és internetkapcsolat egyszerűen a középfeszültségű áramszolgáltató hálózaton keresztül érkezik egy konnektorba csatlakoztatott modemen keresztül. A Nyugat-Európában is csupán gyerekcipőben járó technológia (egyelőre négy ország: Németország, Ausztria, Spanyolország és Portugália indította el kereskedelmi szinten) a földrész keleti felében Mezőbándon jelenik először meg, amelynek végső célja, hogy a legmostohább elszigeteltségben élő vidéki közösségeket is kapcsolatba hozza a világgal. A hat hónapos kísérleti periódus után, ha bevált a rendszer, a faluban bárki csatlakozhat a hálózathoz, ha megvásárolja a modemet, s havi bérleti díj fizetését vállalja. /Bálint Zsombor: Internet és telefon a konnektorból. Délkelet-európai premier Mezőbándon. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./
2006. február 14.
Február 13-án sajtó jelenlétében szavazott a Maros megyei tanács művelődési szakbizottsága a Maros Művészegyüttes román és magyar tagozatának különválasztásáról. A szakbizottság úgy határozott, hogy az együttes tagozatainak továbbra is együtt kell maradniuk, viszont „feljavított” felépítési szerkezettel: magyar nemzetiségű aligazgatót és könyvelőt fognak alkalmazni. Lokodi Edit megyei tanácselnök a tagozatok önálló működésének gazdasági előnyeire hivatkozott, ez a működési forma előnyösebb a művészegyüttesnek az európai uniós pénzalapok megszerzése szempontjából. Lazar Ladariu kifejtette, hogy szeparatista jellegű ügyről van szó. A végső döntés a testületé, erre valószínűleg márciusban kerül sor. /A kényszerházasság folytatódik. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./
2006. február 14.
Dorin Florea, Marosvásárhely polgármesterének szokásos heti sajtótájékoztatóján a célpont Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke illetve az RMDSZ és annak tisztségviselői voltak. Lokodi Editet azzal vádolta, hogy ellopta az ő ötleteit. „A legdurvább módon elítélem a megyei tanácselnök, s a megyei tanács viselkedését, akik másodszor akarják ellopni a vagyonunkat, éppen úgy, ahogy a szovjet tankok tették 1945-ben...”.. Kijelentette, hogy minden, amihez a megyei tanács hozzányúlt, „a feje tetejére állt”. Florea tiltakozott a felületes és infantilis módon történő közigazgatás ellen, utalt a Marosvásárhely környékének nagyvárosi övezetté nyilvánítására, amelynek központját Koronkára tervezték. A polgármester az RMDSZ-t kérte, hogy elemezze a megyei tanácsosainak munkáját, nevezzen ki másokat a helyükbe. /Dorin Florea offenzívában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./
2006. február 15.
Egyre feszültebb a viszony Marosvásárhelyen a Polgármesteri Hivatal és a Megyei Tanács vezetője között. Dorin Florea polgármester legutóbbi sajtótájékoztatóján súlyos vádakkal illette Lokodi Edit megyei tanácselnököt, többek között azzal, hogy ellopta a város vagyonát, hogy „felületes és infantilis közigazgatást” folytat, ami nem más, mint „nyilvános bohóckodás”. Szükség lenne beavatkozásra. A megbeszélést a megye önkormányzati életében a legnagyobb súlyt képviselő RMDSZ-nek kellene kezdeményeznie. A megyei RMDSZ szervezet gyengeségéről tesz tanúbizonyságot, ha nem meri kézbe venni ezt az ügyet. /Antalfi Imola: Ingyencirkusz a köz kárára. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./
2006. március 8.
Maros megye 533 települése közül csupán 109-ben van vezetékes ivóvíz és 24-ben csatornahálózat. A megye közel 600 ezer lakosából több mint százezernek nincs lehetősége jó minőségű, tisztított ivóvízhez jutni, 350.000 lakos pedig olyan településeken él, ahol nincs csatornarendszer. Mindezek ellenére Maros megye országosan „jól áll”, az első 12 megye között van a meglévő ivóvíz- és csatornahálózat szempontjából, 2017-ig pedig az uniós követelményeknek megfelelően a közművesítést el kell végezni. Lokodi Edit megyei tanácselnök bejelentette: a Samtid program beindulása jelentős előrelépés, a kisvárosok víz- és csatornahálózatának kiépítésére. Elsősorban azok az egyesületek esélyesek uniós alapok elnyerésére, amelyeket több helyi önkormányzat hozott létre és közösen készítenek pályázatot. Maros megyében jelenleg hat ilyen egyesület létezik, a legaktívabbak a legrégebben megalakult egyesületek, mint a Kisküküllő Kisrégiós Egyesület vagy a Nyárádvölgyi Kisrégiós Egyesület. Jelenleg a Marosludas környéki kisrégió, illetve a volt szász községeket tömörítő kisrégiós egyesületek megalakítása van folyamatban. /(antalfi): Szándék van, a pénz kevés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./
2006. május 8.
Az Alpha Transilvana Alapítvány, a Project on Ethnic Relations /PER/, az EMKE és a Pro Európa Liga közös kezdeményezésére május 7-9-e között tartják Marosvásárhelyen az Európai Értékek Napjait. A rendezvénysorozatot Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke nyitotta meg, felszólalt Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, valamint a PER részéről Koreck Mária is. Smaranda Enache elmondta, hogy a liga a megyei tanáccsal közösen immár tizenharmadik alkalommal szervez ilyen rendezvényeket a május 9-i Európai Napok alkalmából. A fő cél az etnikumok közötti együttműködés elősegítése. Magdó Orsolya, az Ügyes Kezek Alapítvány elnöke rámutatott: a nemkormányzati szervezetek vásárának célja az, hogy a város polgárai rájöjjenek arra, van akinek adni az adók 2%-át. A városközpontban ötven nemkormányzati szervezet képviseltette magát. Az Interkulturális fesztiválon magyar, román, roma és zsidó zenész- és tánccsoportok léptek fel. /Menyhárt Borbála: /(vajda): Európai Értékek Napjai. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./
2006. július 10.
Görgényüvegcsűrön július 8-án, szombaton szentmise után népviseleti parádé volt, majd a 400 férőhelyes kultúrotthonban következett a műsor. A település 121 évig volt önálló község, 1968-ban csatolták Görgényszentimréhez. A hetvenes évek elején még négyszáz tanuló járt iskolába, ez a szám lassan a felére apadt. Ma három magyar óvodai csoport, teljes elemi tagozat, két gimnáziumi tagozat működik. Fel kellene újítai az utakat. Erre tett ígéretet a néptánctalálkozó vendégeként Lokodi Edit asszony, Maros megye tanácsának elnöke. Nem hagyta ki a találkozást Szabó Éva, a megyei Gyöngykoszorúk feltámasztója. Nagyobb számban jöttek el Kovács Hajnal vezetésével a marosfelfalusi fiatalok és Tamás Ibolya szakirányító is elhozta a szászrégeni művelődési ház diákjait. „Lehetőség lenne itt kőfaragásra, fafeldolgozásra, intenzívebb állattenyésztésre, pisztrángászatra” – írta kismonográfiájában László Imre István tanár, ny. iskolaigazgató (Szászrégen és Vidéke, 2004, 2005). /Bölöni Domokos: Gyermekeink, Erdély gyöngyszemei. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./
2006. július 25.
Világi és egyházi összefogás iskolapéldája lehet a nyárádszentannai templom megmentése. Tanítani lehetne, ahogyan Gecző András lelkész minden eddigi állomáshelyén maradandót teremtett, hol új templom építésével, mint Nyárádremetén, hol restaurálással, emlékmű-állítással, mint Nyárádandrásfalván s most Nyárádszentannán. Hálaadó istentiszteleten szentelték újjá a megerősített nyárádszentannai református templomot. Igét hirdetett Pap Géza püspök. Mintegy három és fél milliárd (régi) lejt kellett „szerezni” a munkálatokra, ebben nyújtott segítséget a megyei tanács, Lokodi Edit Emőke elnök asszony, Borbély László megbízott területrendezési és -fejlesztési miniszter, cégek, szakemberek és kétkezi munkások. Mikor átvette hivatalát, mondotta Borbély László, áttekintette az iratokat, és döbbenten tapasztalta: a rendszerváltás 15 évében ez volt az egyetlen erdélyi magyar műemlék a felújítási programban. Azóta a szám 22-re emelkedett. /Bölöni Domokos: Megmentették a nyárádszentannai templomot. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./
2006. augusztus 21.
A tizenkilenc, Szent István nevét viselő falu szövetséget alkotott. A sorozatos ünnepségeken évente több száz résztvevő tette tiszteletét: kórusok, színészek, híres képzőművészek jelenléte gazdagította ezeket a rendezvényeket. Az ünnepségeknek köszönhetően menekült meg a hármasfalubeli, székelyszentistváni Barátosi-udvarház, amely jelenleg a gazdakörnek ad otthont, felújították a templomokat, kultúrotthonokat. A rendezvények okán sokan tudják, hogy hol van Székelyszentistván, államalapító szent királyunk szobra immár zarándokhelynek tekinthető. Több mint ötven éven keresztül próbálta meg a hatalom ezt a nevet – Székelyszentistván – elfeledtetni. Nem sikerült – mondta Somai József, az Iskola Alapítvány és a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének elnöke a hármasfalui ünnepségen, a szentistváni református templomban. Az ünnepség Szent Imre herceg szobrának megkoszorúzásával kezdődött. Lokodi Edit Maros megyei tanácselnök beszéde után Szent István szobra előtt tisztelegtek a résztvevők. Fodor Imre, Marosszék Székely Tanácsának elnöke a Szent István-i örökség felvállalását méltatta, mondván, fel kell újra vállalni a keresztény életvitelt és aszerint kell tenni a megmaradásunkért, az autonómiáért. A helyi tánccsoport műsora, Szakács Szabó Béla képzőművészeti kiállítása gazdagította a hármasfalui ünnepi programot. /Nagy Botond: Szent István öröksége. Ünnepség és tiszteletadás Hármasfaluban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./
2006. augusztus 23.
Lokodi Edit Emőke két éve a Maros megyei tanács elnöke, ebből az alkalomból készült vele az interjú. Gazdasági szempontból minden év pozitívan zárult. Javult az utak állapota. A repülőtéren sikerült befejezni a beruházásokat, újabb befektetéseket terveznek. Befejezték az ipari park építését. Megalakították a megyei turisztikai egyesületet. 11 kulturális intézmény működött a megyei önkormányzat költségvetéséből. A Kultúrpalotából kiköltöznek az ügyintézéshez kapcsolódó tevékenységek, így bővül a kiállítótermek területe. Nem tudták viszont létrehozni a regionális hulladéktárolót. Nem jó a viszonyuk a polgármesterrel. Lokodi Edit az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának alelnöke. A tanács feladata az önkormányzati munka koordinálása: öt megyei tanácsnak van magyar elnöke, többnek alelnöke, nagy számban vannak polgármesterek, ezek munkáját fogja össze. Arra a kérdésre, hogy mikor fognak magyarul beszélni a tanácsüléseken, Lokodi Emőke kifejtette: a gyűlésen nem használják a magyar nyelvet, mert időt vesz el, továbbá a szaknyelvet románul tanulták meg, gondot és időveszteséget jelentene magyarul elmondani a szakszöveget. Hozzátette: lehet magyarul megszólalni. Lokodi Edit javasolta, hogy időlegesen bontsák fel a szinkrontolmács szerződését, mert felesleges volt a kabinban üldögélnie a gyűlés alatt, mikor senki sem akart magyarul megszólalni. Azonban ha a kollégák igénylik, újra megkötik a szerződést. /Mózes Edith: Interjú. A megyei tanács munkája nem látványosság. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./
2006. augusztus 23.
Ákosfalván a Szent István-napi ünnepséggel egybekötött falunapokat tartottak. Augusztus 19-én istentisztelettel kezdődött, majd a katolikus plébánia oldalán lévő Szent István emléktáblát koszorúzták meg. Osváth Csaba polgármester szólt az ünneplő gyülekezethez. A kultúrotthonban címerkiállítást nyitottak meg, amelynek keretében felavatták és bemutatták a közösségnek Ákosfalva címerét is. A címert Novák József marosvásárhelyi képzőművész készítette. Az etnikumközi néptáncfesztiválon magyar, román, roma és szász tánccsoportok léptek fel, a házigazda az ákosfalvi Forrás együttes volt. A szervező az Ákosfalváért Alapítvány volt, a polgármesteri hivatal támogatásával. Lokodi Edit, a Maros megyei tanács elnöke szerint Ákosfalva tizenöt év múlva része lesz Marosvásárhelynek. /Menyhárt Borbála: Ünnepelt Ákosfalva. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./
2006. szeptember 26.
Elsősorban Markó Béla miniszterelnök-helyettest, az RMDSZ szövetségi elnökét támadta Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere sajtótájékoztatóján. Kifejtette, hogy Markó Béla az országot eltávolítja az Európai Uniótól irredenta szlogenekkel, amellyel ellenségeskedést szít a lakosság körében. Az „autonómia kérdése csak azok hangoskodása, akiknek a politikája az elefánttemetőbe való. Ameddig én vagyok Marosvásárhely polgármestere, addig a város nem fog a székelyföldi autonóm területhez tartozni” – mondta. Ezután Lokodi Editet, a megyei tanács elnökét támadta, mondván, a románok szavazatával foglalhatta el az elnöki széket és így nem volt mit keresnie Csíkszeredában, hiszen a tisztségében a románokat is képviseli. Florea tovább támadott: a város terveinek kivitelezését is magas beosztásban levő hivatalnokok gátolják. S itt megemlítette Borbély László megbízott miniszter nevét is. Florea szerint etnikai alapon osztják el a pénzeket. csak a magyarlakta vidékek kaptak, a többségi román vidékeken pedig továbbra is gödrös utakon kell járni. Lokodi Edit az őt ért vádakra leszögezte: – Ugyanolyan választott tisztségviselő, mint a polgármester, így valóban az egész megye érdekeit képviseli, így a magyar választókét is. A törvény nem tiltja meg, hogy szabad idejében, ne politizáljon, így RMDSZ-önkormányzati tisztségviselőként részt vehetett a csíkszeredai gyűlésen. /Vajda György: Dorin Florea sokrétű támadásba lendült. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./
2006. október 3.
Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere az utóbbi időben túl sokat támadta az RMDSZ-t, ezért szükségesnek tartjuk, hogy állást foglaljunk az ellenünk elhangzottakkal szemben – mondta a sajtótájékoztatón dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke és dr. Kolozsváry Zoltán helyi tanácsos. Dr. Kelemen Atilla elmondta, Dorin Florea ráadásul megszegte választási ígéreteit, hiszen már rég nem „minden marosvásárhelyi lakos független polgármestere”. Egyre kevesebbet foglalkozik a város ügyeivel, inkább a Demokrata Párt megyei szervezetét építi. Az RMDSZ-nek volt és van önkormányzati programja, amit következetesen véghezvisz. Kolozsváry Zoltán közölte, számos olyan helyi tanácsi határozat született, amelyet a testület egyöntetűen elfogadott, de nem alkalmazza a polgármester, annak ellenére, hogy a törvény kötelezi őt erre. /Vajda György: Tyúkból nem lesz kondorkeselyű. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./
2006. november 4.
A Maros megyei RMDSZ Területi Képviselők Tanácsának november 3-i ülésén elhatározták: munkacsoportok alakulnak, amelyek iskolanévadások ügyében, a dicsőszentmártoni magyar iskola beindítása érdekében valamint az iskolabuszok méltányos elosztása érdekében próbálnak megoldásokat találni. Benedek Imre TKT-elnök javaslata, miszerint még a megyei elnök politikai beszámolója előtt emlékezzenek az 1956-os forradalom áldozataira, egy perces felállásra korlátozódott, Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök szerint ugyanis akinek fontos volt az esemény, az RMDSZ által szervezett megemlékezéseken részt vehetett. Kelemen Atilla kitért a koalíciós pártokkal való országos és megyei szintű együttműködési zavarokra. Az iskolabuszok ügye felháborodást váltott ki, ugyanis a megye 18-at kap, ebből csak 7 jut magyar településekre. Lokodi Edit szerint a lista összeállítása a prefektúra és a tanfelügyelőség hatásköre, és nem volt beleszólásuk. /Antalfi Imola: Ülésezett a TKT. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./
2006. november 21.
Lokodi Edit Maros megyei tanácselnököt és a megyei önkormányzatot illetve az RMDSZ-t támadta hevesen sajtótájékoztatóján a Demokrata Párt (PD) megyei elnöke, Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester. Florea szerint közvetlenül a megyei tanácstól irányítják a megye önkormányzatainak a székelyföldi helyi tanácsok Szövetség a Székelyföldért egyesületéhez való csatlakozását. A székelyföldi autonómiakezdeményezést a vásárhelyi polgármester halva született ötletnek nevezte. Replikaként a székelyföldi önkormányzati szövetségre a PD majd a Pro Dacia Egyesületet fogja megalakítani, jelentette ki Florea. /(benedek): Össztűz politikai fronton. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./
2006. november 21.
A Téka Rotary Club ez évi tevékenységét a színházi élet támogatásának szenteli, segítve a mikházi Csűrszínház újjáépülését, ez volt az ország egyetlen ilyen jellegű vidéki játszóhelye. Amennyiben ez sikerül, akkor összművészeti központtá válik Mikháza. Ebben az ügyben találkozott a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban Lokodi Edit megyei tanácselnök, Szélyes Ferenc ötletgazda és Koszta Árpád Rotary-klubtag építész, az új Csűrszínház tervezője. Szélyes Ferenc elmondta: a Csűrszínház felépítése az eddigi évi két és fél nap miatt nem indokolt. Érdemes viszont úgy, hogy minden létező vásárhelyi és nem csak vásárhelyi kultúrintézmény ott felléphessen. Itt nem üzleti vállalkozásról lesz szó, hanem arról, hogy a színház, a bábszínház, a filharmónia, a színi egyetem kivigye műsorait vidékre. Lokodi Edit partneri szerződés megkötését javasolta a nyárádmenti kisrégióval, pályázni lehet majd a Kultúra 2007 keretén belül. A kisrégiónak jól működő adminisztrációja van, szakemberekkel, logisztikával, és nyitottak a Csűrszínház ügyében. Kecskemét önkormányzatának pénzadománya már útban van. /Nagy Botond: Komoly terv az ügy érdekében. Mikházából összművészeti központ. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./
2006. december 5.
Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere nyílt leveket intézett a Maros Megyei Tanácshoz, felháborodottan elutasítva azt, hogy egy szerinte aberráns területi autonómia ernyője alatt megbúvó több szervezet Romániát „többnemzetiségű állam”-má kiáltotta ki. Azt állította, hogy ő Marosvásárhelyen a békét, harmóniát, egyetértést szolgálta. Azt akarta, hogy „legalább a gyerekeink legyenek immunisak az irredentizmusra és a szeparatizmusra, és kerülje el őket a gyűlölet. És egyes vezetők továbbra is negativizmust, szegregacionizmust, elszigetelődést ültetnek a lelkükbe.” A polgármester követelte: Marosvásárhelyt és Maros megyét zárják ki egyes autonóm székek és térségek képzeletbeli térképéről. Elítélte Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács elnök asszonya bekapcsolódását a székelyföldi autonómiával kapcsolatos közéleti megnyilvánulások szervezésébe. /Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere: Nyílt levél a Maros Megyei Tanácshoz. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./
2006. december 5.
Jótékonysági bált rendeznek a mikházi művelődési központ felépítéséért. A vidék gazdasági fejlődéséhez is hozzájárulhat a nyárádmenti Mikháza Csűrszínházának újjáépítése. A Csűrszínházi Napoknak évente helyet adó művelődési központot létesítenek. A terveket Koszta Árpád műépítész, a Rotary Téka Klub tagja készítette el, Lokodi Edit megyei tanácselnök támogatásáról biztosította a terv készítőit. Az építkezés költségeihez Kecskemét város önkormányzata is jelentős összeggel – 1 millió forinttal – járul hozzá. /Antal Erika: Színház lesz a csűrből. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./
2007. január 9.
A rendőrség tudakolózott Kató Béla főesperesnél, miután a Marosvásárhelyen eredetileg tervezett helyszínről kitiltották a délvidéki Wass Albert-előadást. „Amíg én vagyok az igazgató, addig az Ifjúsági Házban Wass Albert-regényből dramatizált előadást senki sem fog tartani” – esküdözött Vasile Dorel, a marosvásárhelyi Mihai Eminescu Ifjúsági Ház igazgatója, aki az intézményben megtiltotta a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház két Wass Albert-regényből dramatizált előadásának bemutatását. Erre a katolikus egyház segített: tartsák az eseményt a Deus Providebit Házban. „Egy nappal azután, hogy a szervezők a hét végén felkerestek, a rendőrség jelent meg a plébánián, s az előadás után tudakozódott” – nyilatkozta Kató Béla főesperes, aki nem állt szóba a Wass előadás után szimatoló rendőrökkel, de furcsállja, hogy immár az Európai Unión belül, a rendőrség még mindig fölöttébb gyanúsan szimatol. Végül a megyei tanácstól értesítették a szervezőket, hogy az előadásra a Kultúrpalota nagytermében kerülhet sor. Az ÚMSZ információi szerint Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnök személyesen engedélyezte a tanács alárendeltségében tartozó Kultúrpalota használatát. Emlékezetes, hogy 2004-ben a Maros Megyei Rendőr-felügyelőség hivatalból indított eljárást a februárban Wass Albert emlékére rendezett felolvasó-maraton szervezői és résztvevői ellen, azt vizsgálva, hogy a 24 órás felolvasás megszegi-e a 2002/31-es kormányrendeletet, amely tiltja az emberiség elleni bűncselekmények miatt felelős személyek, valamint az önkényuralmi jelképek kultuszát. Akkor a román legfőbb ügyészség megállapította, hogy Was Albert nem követett el háborús bűnöket. /Bögözi Attila: Helyszínletiltást „keltett” a délvidékiek előadása Marosvásárhelyen. Pingpong Wass Alberttel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
2007. január 10.
Mihelyt egy magyar nemzetiségű szakember jut többé-kevésbé fontos tisztségbe, nyomban támadások célpontjává válik. Ezúttal a Maros Megyei Múzeum igazgatója kénytelen elviselni a támadásokat. A marosvásárhelyi Cuvantul Liber napilap január 9-i számában Lazar Ladariu, a megyei tanácsos-főszerkesztő írt cikket Soós Zoltán kinevezése ellen. A versenyvizsga bizottság nemzetiségi összetételét kifogásolta. Ciprian Dobre prefektus és Zamfira Pora alprefektus szintén kifogást emeltek a magyar szakember kinevezése ellen. Lokodi Edit megyei tanácselnök kifejtette, hogy nagyon körültekintően választották ki a bizottság tagjait. A kinevezés az elnök, tehát az ő jogköre. A bizottság tagjai úgy értékelték, hogy messze a Soós Zoltán dolgozata és a szóbelije volt a legjobb. Soós Zoltán igazgató az újság kérdésére leszögezte, az egész egy magyarellenes csoport megnyilvánulása. Egy múzeumnak az a feladata, hogy reálisan bemutassa egy régió történetét, kultúráját, könyveket, publikációkat jelentessen meg. Maros megye Székelyföld területén az egyik leggazdagabb anyagi kultúrával jelentkezik, ebből nagyon kevés jelent meg. Ellenben rengeteg pénzt elpocsékoltak szélsőséges rendezvényekre. A magyarellenes lobbi módszeresen dolgozik a magyarok kiszorításán minden fontos intézményből. Munkájuk eredményes, ez Maros megyében is tapasztalható. /Mózes Edith: Célkeresztben az új múzeumigazgató. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./
2007. január 18.
Helyzetfelmérő tanulmányúton vesz részt az elkövetkező két napban az Országgyűlés küldöttsége Erdélyben. Január 17-én Marosvásárhelyen a megyei és a helyi tanácsokkal folytatott megbeszélésen Lokodi Edit Emőke, a megyei önkormányzat elnöke, hangsúlyozta, hogy ebben a régióban még mindig vigyázni kell, hogy a Kárpát-medencei magyarokat ne érje megkülönböztetés. A kétoldalú megbeszélésen elhangzott: fontos az anyaország és az erdélyi magyarság képviselői közötti közeledés, amit egyébként ez a helyzetfelmérő tanulmányút is szolgálni hivatott. /Helyzetfelmérő országgyűlési küldöttség Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./
2007. január 29.
Maros megyében három párt is igényt tart az elhunyt Victor Suciu tanácsosi helyére. Az RMDSZ a választási törvényre hivatkozik, a Konzervatív Párt (PC) a PUNR tavalyelőtti bekebelezésére, míg a Szociáldemokrata Párt (PSD) arra, hogy az egységpárt marosvásárhelyi tagjainak nagy része az ő csoportosulásokhoz csatlakozott. A Maros megyei önkormányzat elnöke, Lokodi Edit Emőke szerint a megüresedett hely a választási törvény értelmében csakis az RMDSZ-t illetheti meg. A jogszabály ugyanis kimondja, hogy amennyiben egy időközben feloszlatott politikai alakulat listájáról bekerült tisztségviselő helye ürül meg, azt a legtöbb szavazatot szerző párt kapja meg. Az RMDSZ listáján a soron következő jelölt az ákosfalvi iskola igazgatója, Antal András. A 35 létszámos önkormányzatban az RMDSZ jelenleg 15 tanácsossal rendelkezik, így a gyarapodás minimális előnnyel járna. /Szucher Ervin: Ki ülhet a bársonyszékbe? = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./
2007. március 12.
Március 11-én ünnepelte Búzásbesenyő faluközösség március 15-ét: a falu első köztéri műalkotását, Petőfi Sándor mellszobrát ünnepélyes keretek között leplezték le. Kedei Pál Előd iskolaigazgató és Simon István polgármestermondott beszédet, majd a polgármester Lokodi Edittel, a Maros Megyei Tanács elnökével leleplezte Petőfi mellszobrát, a helybéli Horváth Kovács Szilárd munkáját. Horváth Kovács Szilárd a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum XII. osztályos tanulója. /Nagy Botond: Petőfi Búzásbesenyőn. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./
2007. március 13.
Sólyom László köztársasági elnök március 12-én négynapos magánlátogatásra érkezett Erdélybe. Marosvásárhelyre érkezett repülőgéppel, majd gépkocsival továbbutazott az egykor elárasztott Bözödújfalu és Szováta felé. Március 13-án az államfő megkoszorúzza a Segesvár és Fehéregyháza között ispánkúti emlékművet, amelyre ismeretlenek trágár feliratot mázoltak, melyet a rendőrség eltávolított. Sólyom László megérkezett látogatása első helyszínére, Bözödújfalura. A küldöttség délután továbbutazott Szovátára, ahol Sólyom László megtekintette a Teleki Oktatási Központot, találkozott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) vezető tisztségviselőivel, este pedig a megyei és városi vezetőkkel, helyi elöljárókkal vacsorázott a szovátai Danubius szálloda éttermében. A magyar államfő látogatása kapcsán a román sajtó azt írta: Sólyom László köztársasági elnök Tőkés László református püspökkel ünnepli március 15-ét. A Gardianul című lap az elmúlt időszakban több magyarellenes írást is közölt. Sólyom László erdélyi látogatásával a március 12-i román lapok zöme nem foglalkozott. A Mediafax hírügynökség ismertette Nicolae Popa konzervatív párti képviselő nyilatkozatát, aki szerint miközben a román hatóságok „passzívan szemlélik Sólyom László magánlátogatását, a magyar elnök a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőivel készül találkozni, ami a román állam integritására és szuverenitására nézve rendkívüli módon veszélyes”. Markó Béla, az RMDSZ elnöke bízik abban, hogy az egység üzenetével érkezik a magyar államfő Erdélybe, s Sólyom László találkozója Tőkés László püspökkel nem tekinthető politikai állásfoglalásnak. Markó hangsúlyozta: ma sem tekint alternatívaként Tőkés Lászlóra, szerinte továbbra is az RMDSZ-en belül kell érvényesíteni az alternatívákat. Nem politikai okból, hanem erdélyi útja miatt nem lesz jelen az államfő a március 15-i Kossuth téri zászlófelvonáson. Az államfő a rendszerváltozás óta először nem tartózkodik Magyarországon egy nemzeti ünnep délelőttjén. /Erdélyi körúton Sólyom László. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ Marosvásárhelyen Sólyom László fogadásán jelen volt Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnök és Csegzi Sándor, Marosvásárhely polgármester-helyettese. Bözödújfalu úttalan útjára hirtelen vadonatúj kövezés került. A néhány szavas településismertetőt Tar András Erdőszentgyörgy polgármestere mondta el Sólyom Lászlónak és feleségének, akik meghatottan hallgatták a vízbe fullasztott falu történetét. „Kimondhatatlan volt a fájdalom, torokszorító a kiszolgáltatottság érzése” – mesélte fájdalmas emlékeit a köztársasági elnöknek Szombatfalvi József székelykeresztúri unitárius esperes, aki gyerekként élte meg a szörnyű tragédiát. Elmondta: minden évben, augusztus első szombatján, akik még élnek, és akik megtehetik, eljönnek a gyűjtőtó közelében felállított „panaszfalhoz”, hogy emlékezzenek. A szomszédos Kőrispatakról érkezett Szűcs Lajos, a világhírű szalmakalap-múzeum alapítója, ajándékba adott egy szalmakalapot Sólyom Lászlónak. /Bögözi Attila: Erdélyben a „civil” Sólyom László. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2007. április 7.
Háromszáz évvel ezelőtt, 1707. április 5-én, Marosvásárhelyen, a vár alatti Postaréten iktatták be II. Rákóczi Ferencet Erdély fejedelmévé. Erre emlékeztek április 5-én a Vár sétányon levő Rákóczi-szobornál. Az ünnepélyen megjelent Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke, és Marosvásárhely két alpolgármestere, Csegzi Sándor és Bakos Levente is. „Sem 1848, sem 1956 nem lehetett volna a kuruc szabadságharc által meghirdetett eszmék nélkül. Habár a magyar nemzet életében hosszú, hétéves küzdelmet jelentett, az utókor emlékezetében levert csataként él tovább” – foglalta össze Csegzi Sándor alpolgármester a szabadságharc jelentőségét. „Lélekben ott vagyunk, együtt ünnepelünk veletek…” – tolmácsolta Cseh Gábor, a Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Társaság elnöke a zalaegerszegiek üzenetét. A Kővirág együttes előadásában elhangoztak a Csinom Palkó, Csinom Jankó és más közismert nóták. II. Rákóczi Ferenc Marosvásárhely történelmében játszott szerepének jelentőségét Tamási Zsolt történész vázolta fel. Az ünnepélyes koszorúzást követően a Teleki-házban, a református egyházközség tanácstermében az erdélyi fejedelmeknek szentelt kiállítás nyílt. Ötvös József, a Marosvásárhelyi Református Egyházközség esperese nyitotta meg a Novák József erdélyi fejedelmeknek szentelt kiállítását. „Buda eleste után Erdély vált a magyar nyelv fellegvárává, itt nyomtatták a könyvek kilencven százalékát,… vidék és centrum között nem volt akkora különbség, mint amilyet ma tapasztalhatunk” – méltatta Tófalvi Zoltán közíró Erdély kiemelkedő szerepét a magyar történelemben. Őt követően Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója szólalt fel. /Ferencz Melánia: II. Rákóczi Ferencre emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./
2007. május 17.
A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkársága, illetve az RMDSZ Önkormányzati Tanácsa közös szervezésében május 16-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában tartottak információs napot a magyar kormány Kárpát-medencei magyar kisebbségekkel is kapcsolatos új fejlesztéspolitikájának elveiről. A rendezvényt Lokodi Edit, az RMDSZ megyei Önkormányzati Tanácsának elnöke nyitotta meg, majd Csegzi Sándor alelnök ismertette a jelenlevőkkel a magyar kormány és a határon túli magyar kisebbségek illetve az adott országok kormányzati képviselői között a támogatások kérdéskörében folytatott eddigi megbeszéléseket. A MeH részéről dr. Törzsök Erika, a Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgatója, Rajnai Gábor fejlesztéspolitikai szakértő, illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség részéről Hámory Jenő szakmai főtanácsadó tartottak előadásokat. A magyar kormány teljesen átalakította a határon túli magyar közösségek felé irányuló eddigi támogatási rendszerét, abból kiindulva, hogy a Kárpát-medencei magyar kisebbségek csaknem mindegyike már az Európai Unió határain belül él. A magyar kormány új nemzetpolitikája tulajdonképpen fejlesztési politikává vált, és arra irányul, hogy az európai uniós pénzforrások eléréséhez segítse hozzá a Kárpát-medencei magyar közösségeket. /(benedek): Fejlesztéspolitikai információs nap. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./
